Szieszta
(Arató tánc)
Mosolyognak, pedig munkától kérges a tenyerük,
reggeltől estig meg sem álltak, vért izzadtak a napon,
arattak, a munka nem várhat, a búza érett,
hajlott hátuk már nem is érzett fájdalmat,
tették dalolva a dolgukat.
Most estebéd van, pihennek végre,
elfogyott a munka mára, végre,
megérdemelt jutalom a jó vacsora,
s utána meg egy jó kis pálinka,
most senki nem szól, hogy ne komám,
ne igyál, most inkább kínálják a kupicát,
mosolyognak,poénokon nevetgélnek,
közben dohányfüstöt eregetnek,
holnap korán újra sorba állnak,
nincs vége még a hatalmas búzatáblának,
nem kell őket noszogatni, hajnalban mind itt fog lenni,
de addig is igyunk komám, öntsél no,
üres a kupicám!Cimborája rá nevet,
mi van kópé, mint kacsa a nokedlit te úgy nyeled!
Száraz a torkod? hát akkor igyál, elő a hegedűt,
hozzá már muzsikálj!Nézd csak táncolna a lábam,
muzsikálj, a legszebb menyecskét ide vonzzad,
táncolni kell, ünnepelni, jó termés volt, lesz mit enni.
Igyál komám, igyál már, a paraszt is mulatni vágyik,
öntök még, még ha akarod,de muzsikálj hajnalig,
ígérd meg, hogy abba nem hagyod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése