Írnom kell
Írok, írok, igen, írni fogok,
mert hullámzanak bennem a gondolatok,
tengernyi könnyből nőttek hatalmas hegyek,
óriássá fejlődve emésztenek,
írni, írni, írnom kell,
vihart kavar bennem fel az érzelem,
a múlt tépdesi az árnyékomat,
tövistől csavarja ki belőlem létemet,
írok, s nem fájok, írok, s nem kiabálok,
hegyeim dombok lettek már,
viharom, csak enyhe szél ,
sebeim varosodnak,
múltam árnyék lett, homály ,köd lepi,
papíromon a betűk színesednek,
valamit tudom adok át a holnapnak,
mosolyt tán mely belőlem fakadt,
szemeim fényét, mely csillogni is tud már,
nyugalmat, békét sugárzó arcomat,
írok, írni fogok , írnom kell,
átvészelni mindent csak így tudok,
a fájdalmak, a múlt mellett én senki ,
semmi, másképp tehetetlen báb vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése