Hallod
Hallod a téli csendben, sírnak a fák,
hallod, a hó alatt ,hogy roppan az ág?
Látod a szélben a lengedező ágakat,
látod, oly erős, letöri a vágyakat.
Nézd, hogy az eső eláztatja hajam,
nézd, hogy fázik hidegben a nyakam.
Lásd a fák közt áttörni a napsugarat,
lásd, ébreszt fel a szunnyadozó álmomat.
Érzed ,hogy dobog szívem, játssza a szerelem dalát,
érzed, hogy milyen viharosan veri az élet balladát.
Tudod esőben, hóban, fagyban állok veled,
tudod, ha velem vagy, semmi sem árt nekem.
Fagyott szélben is repül a gondolat,
viharos télben a szerelem rügyet fakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése