Szonett. 103
Írta: Ács Nagy Éva
Egy folyó volt , s mindent megváltoztatott,
Múltam, jelenem, jövőm elrabolva,
Özvegyi fátylat röhögve rám dobva,
Sorsomon pecsét, vénné változtatott.
Sorsomon pecsét , vénné változtatott,
Kínok között vegetált csak a létem,
Miért büntetett így, máig sem értem,
De a hitem benne, nem nyugodhatott.
De a hitem benne ,nem nyugodhatott,
Erőm túlélte a rossz akaratot,
Feltámadtam hát, és most újra élek.
Feltámadtam hát, és most újra élek,
A folyóhoz néha még visszatérek,
Végzet volt, de vele már szembe nézek.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése