Fájdalom tánca
Vándortábor , sátrak virítanak,
éj sötétjében tábor tűzet raknak,
lángol a vágy, éled a szenvedély,
kék szemű cigány leány táncra kél.
Varázs táncot lejt, ring a csípője,
teste a férfinép vadító tökélye,
boszorkányos ügyességgel csábít,
ágyékban szunnyadó vért ,vágyra lázít.
Csábos az ajka , vérszínű rózsa,
versben írva, ő egy igazi múzsa
vad szerelme , tán pergő élet,
de ő esküdött örök szerelmet.
Vágyak és sóhajok szállnak felé,
álmok, melyek nem igaz hitűé,
de szíve nem szabad , elrabolták,
kedvesét ,kínzó béklyóba rakták.
Ő minden fájdalmát a táncba adja,
halk sírását , így magába fojtja,
de szeme néz, kelet szép tája felé,
ott van a társa , rab ott örökké.
Istenem, hányan vétkeznének vele,
a férfinép kegyeiért esne bűnbe,
de makacs , szerelme hűen kitart,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése