Változásom története (Őszinte vallomás)

Változásom története

(Őszinte vallomás)

Nem verset írok most, hanem az én történetemet.
Sokat szenvedtem mindig a súlyom végett,évekig akartam
lefogyni, sosem sikerült, kínlódás, csalódás kudarc volt az egész.
Alig harmincévesen 110 kg voltam, 110 mellbőséggel.
A mellem előbb ért be az ajtón mint én,Mindenki azt vette észre,
aki én voltam azt senki sem.Sokáig szenvedtem ettől, sírtam, és bő ruhákba
takartam magam,Aztán négy éve minden megváltozott, özvegy lettem,
depressziós, gyógyszereztem , ittam, azt hittem így jobb lesz.
Hitem szerint megijedtem,most mi lesz kinek kellek én 43 évesen?
Ha kimondom a szót özvegy , mindenki szánakozik, nő leszek én még
egyáltalán?Egy futó kaland mindent megváltoztatott, visszaadta az
önbecsülésem, mit rég elvesztettem.A házasságom sem volt jó,
sok rossz volt benne.Szóval a kaland után, megfogadtam megmutatom én
mindenkinek, nem kell még leírni engem.
Másnaptól nem ettem, csak délben,kenyeret egyáltalán,édesség üdítő tabu volt.
Csak ásványvíz, no meg szűztea,reggel este.
Az első napok nagyon kemények voltak, majdnem feladtam,de nem, győztem
az éhség felett.2008, Október 27 én, kezdtem el, a mérleg 110 kg volt,
novemberben már 90kg voltam,februárban 81...Úristen sikerült,abbahagytam a
tea ívást,de még nem ettem, csak néha egy csokit becsempésztem,
de fogyásom nem állt meg, Márciusban 72 kg ra lementem,
Az orvosom megijedt,én is, aztán megismertem a mostani férjemet,
boldog vagyok, szeretek, szeretnek,és híztam pár kilót,most 81 vagyok,
de nem bánom, mert tudom, ha igazán akarom újra megcsinálom.Azóta sem eszem kenyeret,de boldogan nevetek, szeretnek.