Rég volt , boldog volt, más volt!

Ács Nagy Éva
Rég volt , boldog volt, más volt!

Régen, hajdan, gyermekkoromban,
nem dúskáltam én a játékokban.
Nagyi varrt nekem csodás rongybabát,
hímző fonalból csinálta meg a haját.

A kukoricának ha érett a címere,
lett nekem egy kukorica tündérke.
Szép szőke, vagy piros volt a haja,
sokáig nem tartott, ez volt a baja.

Csinált zsebkendőből apró nyulacskát,
vagy csókra vágyódó,hencegő békát.
Papírból volt első igazi babám,
könyvesboltban vette meg az anyám.

A fiúknak apám faragta a kardot,
a mezőn azzal vívták a nagy harcot.
Hallgattuk a zenét a rádióban,
magnó nem volt, csak tán mutatóban.

S mégis igazán tudtunk játszani,
holott a babám nem volt egy Barbi.
Élveztük a zenét, nem sztereóban,
csak az öreg, ütött, kopott rádióban!

Ma az a menő, hol van több hercegnő,
kié a szebb , s a kicsi lány hencegő.
Az oviban is telefont hallgatnak,
híre, hamva sincs a régi rádiónak.

Számítógéppel születnek a gyerekek,
szívják magukba, mint az anyatejet.
Nélküle elképzelni sem tudják a napot,
mely előlük eltakarja az igazi valót!

Levegőre ki, szinte alig vágynak,
nincs helye a mai világban a sétának.
Ha beszélni akarnak, ki sem mozdulnak,
sms. t írnak, vagy ,lájkolnak, posztolnak.

Vadító, rohanó világ, de megváltoztál,
annyi minden újat, mást vágyat hoztál!
De tudom, boldogabbak voltunk, akkor,
milyen szép volt, s igazi gyermekkor.

Nem az számít kinek milyen a babája,
s miből készült a fiúk játék kardja,
Az számított csak , hogy együtt vagyunk,
ettől volt tökéletes a mi rég volt korunk!