(Idézet: Rainer Maria Rilke Altató)
„Hogyha elvesztlek, no mondd,
tudsz-e úgy elaludni többet,
hogy ne susogjak majd fölötted,
mint a széles hársfalomb?“
Hogyha nem ölellek át,
tudsz e magadban békét lelni,
hajnali fényben táncot lejteni,
búnak adni vad éjszakát.
Hogyha szavam lesz néma,
mert szám nem szólhat, hallgatag ,
ajkamon a csók, silány vacak,
vágyam mozdulatlan, béna.
Hogyha meghalt a szerelmed,
tudsz -e nélkülem újra élni,
más fülébe vágyat suttogni,
ki hiszi , élet csak veled.
Hogyha elfelejtesz végleg,
szíved már nem értem dobog,
csalfa álmok, hittem vérünk lobog,
sötét lett ,hirtelen, végzet.
Hogyha elvesztesz, no mondd,
tudok -e úgy elaludni többet,
hogy ne susoghass majd fölöttem,
mint a széles hársfalomb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése