Villamos fohász
Ragyognak a naplemente színei ,
sejtelmes fényt vetítenek az ódon
villamosra, most indul utolsó útjára,
nyugdíjazták, de még- még egy utolsó
fuvart, még csak zsibongó embereket,
mielőtt végleg megállnak a fogaskerekek,
még egy boldog csilingelést , nevetést,
hadd lássam még a hömpölygő áradatot,
kik tolakodva felszállni akarnak,
kérem még egyszer hadd menjek az
állatkert felé, vagy a cirkusz mellé,
még erős vagyok, van bennem tartalék,
ne vonjatok ki kicsit még,
várnak rám tudom, szerelmespárok
a peronon, vagy hancúrozó diáksereg,
munkából fáradtan hazatérő embertömeg,
keresnek, mert ismernek, szeretnek mert
cserben nem hagytam őket, most sem akarom,
kérem én még az igát jól bírom,
jobban, mit az új modern villamosok,
tapasztalatom felülmúlhatatlan,
kérem még tisztelettel, hadd maradjak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése