Gólya vágy
Tavasz volt már,
zöldellt a fű, és a határ,
esteledett, gólya madár
hazatért,
fészkét megtalálva,
újra bélelte,
mert vágyott családra,
párhét elteltével,
vágya teljesült,
a fészek fiókáival
benépesült,
boldog volt,
békében nevelte őket,
egész nyáron át
etette, itatta, tanítgatta,
hogy hamar megerősödjenek,
és repüljenek,
mire jön az őszi szél,
készülődik szaporán,hogy
fiókáival útra keljen,
mert a tél itt nem kíméli,
az őket halálra ítéli,
inkább repül Afrikába,
az örök nyár országába!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése