Lázít a tegnap
Néma vagyok,
elvitted a sóhajaim,
magaddal, te cipeled,
néma vagyok, hangom elvész
a semmi közepén,
hangtalan vágyaim versenyt
szállnak , veled,
de te győztél,
én nem győzhetek ellened,
nem hozhatom vissza a lehetetlent,
tehetetlen vagyok ,
semmi nélküled,
félek, mint mindig mióta nem vagy,
félek még a gyengébbtől is,
mert gyenge én vagyok,
feladtam, nem harcoltam,
s ki nem teszi ezt, veszít,
veszíteni tudni kell,
mint megálljt parancsolni
az őrlődő vágynak,
elengedni a tegnapot, muszáj,
élni a jövőnek kellene,
de tegnap még lázítja vérem,
uszítja bennem a gondolatokat,
feléd, fáradt vagyok már,
fáradt álmodni rólad,
de álmodom az ölelést,
hol te voltál és voltam én!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése