2015. március 12., csütörtök

Együtt a mindenségbe

Ács Nagy Éva
Együtt a mindenségbe

Megismertelek egy szép őszi napon,
ez volt az álmom, titkos vágy óhajom.
Veled töltök óráknak tűnő perceket.
azóta fogom jó erősen kezed.

Nélküled űr tátongna szívemben,
ha nem lennél , már tán nem lélegzem.
Veled élem át a szerelmi csodát,
veled kerek lett az egész világ.

Mert napjaim , életem így teljes.
szeretném ,hogy tölts velem sok percet.
Veled töltöm minden pillanatom,
fogd a kezem, ha nem vagy, nem álmodom.

Mert minek azt , ha hiába vágyom,
ha szenvedély tűzét hiába várom.
Mégis bízom,lesz még sok-sok percünk,
még sokszor mondhatjuk ki ,szeretünk.

S egyszer talán az idő kegyes lesz,
a félsz szemedből eltűnik , nem remegsz,
Mert együtt, mosolyogva léphetjük át
a mindenség fénylő arany kapuját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése