Remény.
Sötét erdőben nehéz a lét,
de mégis ott él egy tünemény,
kinek elragadó a lénye,
habos fodros-e földnek tökélye,
mesében éli mindennapjait,
vágya, hogy teljesítse álmait,
szerelemre termett, érte epekedik,
várja, fehér lovon a királyfit!
tudja jól, érte jön egyszer,
várja, szíve telve türelemmel!
S a meséből valóság termett,
szeméből örömkönny csepeg,
teste elérte a várva várt szenvedélyt,
lelke meglelte a boldogság békéjét!!
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése