Ács Nagy Éva
Tél van
Új év , és első hónapja az évnek,
hideg van, Januári fagyok jönnek,
kopárság, néhol hó lepte már a táj,
mégis öröm van, kacag a gyerekszáj!
Elő a szánkót, induljon a móka,
szaladjon előlünk el, minden róka,
nézd a fákat, zúzmara szőtt rá fátyolt,
az ablakon a jégvirág szirmot bont.
Ó mily szép így a tél, milyen csábító,
mily vérpezsdítő, mámoros, lázító,
nem számít az, ha arcunkba fúj a szél,
szívünk boldog dala, most ím útra kél!
Ropog a hó az úton lábunk alatt,
amott befagyott tó fénye csábítgat,
a napfénye varázs álmot font körénk,
harang szól most, ez az álom a miénk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése