Zord idők járnak felém
Borus idő , zord idő,
megölted azt mi élet!
Némák a madarak az erdőn,
most nem zengi dalukat a szél,
elhallgattak a tücskök a mezőn,
megszűnt a szerenádos éj!
Borus idő, zord idő,
megölted azt mi élet!
Hallgatok lassan, csendülök én is,
vénülnek elmémben gondolataim,
rekedt torkomból nem törnek fel szavaim,
de örülök, ha agg is leszek, élek mégis.
Borus idő, zord idő,
miért ölöd meg mi élet!
Köddé válok, létem kihunyni látszik,
a láva nem tör elő többé belőlem,
a vulkán nem tombol, megjuhászkodik,
az elmúlást nem félem, beletörődtem!
Zord idők járnak most felém!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése