Gondolatom

Ács Nagy Éva
Gondolatom

Vasárnap díjat kaptam ,a Batsányi -Cserhát Művésztársaság különdíját,örültem is nagyon, de az igazi ennél többet érő nekem más volt!Az,hogy találkoztam olyan emberekkel akikre én a porszem felnézek, nagyok ők a szememben, és büszke vagyok arra, hogy befogadtak,beszélnek velem, mosolyognak rám, a szeretet áradt mindenfelől.De azon is meglepődtem mikor rám néztek, fényképezkedni akartak velem, tudták ki vagyok, szóval lehet ,hogy másoknak én is egy vagyok közülük? Ez hihetetlen lenne. Ennyi szépet , jót, jó szót, biztatást én ritkán kaptam mint itt,családban éreztem magam. Szégyenlem azt, hogy én több esetben is azt sem tudtam ki az illető aki megszólított, de a boldogságom határtalan, elindultam valamikor nagyon messziről ,megérkeztem valahová, és most itt vagyok, velük, egy közülük,és remélem sokáig , de még mindig csak porszem , mert ahhoz a hogy a porszemből nagy hegy legyen, sok-sok idő kell még nekem!Köszönöm szépen, hogy tagja lehetek a csoportnak, köszönöm, hogy annyi mindent adott nekem, és remélem egyszer én is adhatok!