Hiszem jövőnk
Holdfény volt lámpásom,
suhantam a fák közt vágyakozva,
félelmem eloszlatta a remény,
hittem, hogy a sűrűben rá lelek,
a tegnapok sebére gyógyírt találok,
hiszem, hogy jövőm majd nem fáj,
magányom sóhajtozik utánad,
egyedül átok, egyedül mélybe veszek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése