Fekete és sötét
Sötét fekete, fekete sötét,
nincs fény, csak kormos éj,
börtönbe zárták a napot,
rács mögé a holdat,
kalodába a csillagokat,
feketék a virágok már
sötét a sóhaj,
lelkekben feketedik a vágy,
lámpások összetörve,
padlóra vannak lökve,
halott mederben,
nincs élet, nincs fény,
nincs szerelem,
mely hevít,
mely előre vinné
az álmokat,
csak van,
fekete sötét, sötét fekete!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése