Nátha rapszódia
Nem vártam,de velem is megesett,
nátha lett a sokkal az ügyesebb,
orromra millió zsebkendőt kötök,
mert folyton folyvást csak tüsszögök.
Már tiszta piros és fáj, ég a bőröm,
pírját jelként magamon őrzöm,
fránya nátha, hát rontom-bontom
távozz messzire én asszondom!
Már elfogyott minden zsebkendőm,
s nem adom neked a jegykendőm!
láztól ég, mégis reszket a testem,
jól tudom nem szerelembe estem!
Pedig az tán most jobb lett volna,
ha a nagy ő döntött volna az ágyba,
de sajnos hiába , most nem ő jött el,
csak a nátha , mit nem győzök el!
Fejfájásom hasogató,nem kímél,
elmúlik valaha, most még nincs remény,
teát iszom szinte már éjjel -nappal,
holnap jobb lesz tán, ez vigasztal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése