Ács Nagy Éva
Nem félek ha vihar jön
Sötét lett hirtelen, sötét éj,
odalett a békés, nyugalmat árasztó táj,
felhő takarta el előlem a napot,
fáztam, megborzongtam,
feltámadt az orkán erejű szél,
tövig hajlítja a délceg fákat,
félek, dörög és villámlik felettem,
hideg eső koppant vállamon,
bőrig áztam, de reménykedve
kémleltem az eget,amott a sötét
köd már oszlik, fodros fehér felhők
gyülekeznek, megálljt parancsolnak
az orkánerejű viharos éjnek,
már nem félek, várom hogy kisüt a nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése